Rólunk Programok Segítsen és adakozzon Kapcsolat
ro en

A Máltai Lovagrend

A Romániai Máltai Szeretetszolgálat  egyike a Jeruzsálemi Keresztelő Szent János Szuverén, Katonai és Ispotályos Rodoszi és Máltai Lovagrendjének humanitárius szervezeteinek, mely hozzájárul egy csaknem tíz évszázados, a szegények és betegek védelmére és megsegítésére irányuló hagyomány átadásához.

Csaknem 1000 éves történelem, 1000 év az emberiség szolgálatában

A Középkor hajnalán, 1048 körül, Egyiptom kalifája engedélyt adott egyes, az egykori Amalfi köztársaságból származó kereskedőknek arra, hogy Jeruzsálemben egy kolostort, egy templomot és egy kórházat építsenek, hogy a Szentföldre érkező zarándokokat ápolhassák. Így Szent Gellért irányítása alatt létrejött a Jeruzsálemi Szent János rend, egy kolostori közösség, amely vezette a zarándokok számára létrehozott kórházat fajtól és vallástól függetlenül.

A lovagok, a Rend tagjai, szerzetesek voltak, akik szegénységi, szeplőtelenségi és hallgatási fogadalmat tettek. Mivel kötelesek voltak a zarándokok és a betegek, valamint a keresztesek által meghódított területek védelmének szerepét is felvállalni, az ispotályos jellegű küldetésük kiegészült a hit védelmével is. Katonai renddé váltak, meghódítottak egy területet is és egy Államként működtek. Így tették le a Szuverén Máltai Lovagrend alapjait, melynek küldetése a „Tuitio Fidei et Obsequium Pauperum” (A hit védelme és a szegények szolgálata) jelmondatban tömörül.

Az évszázadok során területeket hódított meg és vesztett el (Rodosz vagy Málta szigetei). Sok vándorlás után a rend székhelye 1834-ben Rómába kerül, a pápai Állam területére.

ordinul-de-malta-01

Legendás történelméhez hűen a Szuverén Máltai Lovagrend egy hagyományosan nemesi, katonai-szerzetesi természetű egyházi rend. 13.500 szerzetes tartozik a rendhez, a világ 120 országában szétszóródva.

A szervezetei ugyanazt a küldetést célozzák meg, hogy segítsenek a rászorulókon és a szegényeken. Így, a humanitárius programjaik révén segítik a gyermekeket, az időseket és a fogyatékkal élő személyeket, gondozzák a betegeket és közbenjárnak természeti katasztrófák esetén.

A Romániai Máltai Szuverén Lovagrend

A Szuverén Máltai Lovagrend első kapcsolata a román néppel a XIII. századra tehető, amikor a Johannita Lovagok kiváltságlevele által IV. Béla magyar király meghívja őket, hogy telepedjenek meg a bánsági térségben. Úgy tartják, hogy az első romániai kórházat a nagyváradi Johannita Lovagok alapították még a nagyszebeni kórházi intézmény előtt, melynek alapítása bizonyíthatóan 1292-ben történt.

1932 decemberében diplomáciai kapcsolatok jöttek létre követségi szinten Románia és a Szuverén Máltai Lovagrend között. Ezek a kapcsolatok 1948-ban megszűntek anélkül, hogy azokat bármelyik fél felbontotta volna. 1960-ban megalapították „A Szuverén Máltai Lovagrend tagjainak és érdeméremével kitüntetett személyeinek Egyesületét”. 1962-ben átkeresztelték „A Szuverén Katonai Máltai Lovagrend Tagjainak Romániai Egyesületévé”, ami a parancsuralmi rendszer alatt száműzetésben működött.

1991. május 24-én feléledtek a Románia és a Szuverén Máltai Lovagrend közötti diplomáciai kapcsolatok. 1991-től kezdődően a Lovagrend számos programot valósított meg Romániában: a kórházak felszerelése és gyógyszerellátása, szakosodási gyakorlóidő megszervezése a romániai orvosok és orvosi személyzet számára a párizsi ambuláns iskolában, egyes egészségügyi pontok vezetése, az idősek és a fogyatékkal élő személyek megsegítése stb.

A Lovagrend lelki tevékenységeket is végez, mint például a Lovagrend évente megszervezett Lourdes-i zarándoklata, mely a világ összes Máltai Lovagjának spirituális találkozási helye. A Máltai Lovagok elkísérik a fogyatékkal élő személyeket, akik számára az egész eseményt megszervezik.

A máltai kereszt 8 sarka a 8 boldogságot jelképezi, melyet Jézus hagyott nekünk örökül, ez egy életmód program az igaz értékek felé történő nyitásért, rávilágítva a keresztény élet jellegzetes tetteire és magatartási formáira.

„Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.
Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek.
Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.
Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők az Istent meglátják.
Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiainak mondatnak.
Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, mert övék a mennyeknek országa.”

(Mt 5,3-12)